Larry Stylinson - If we could only turn back time... 1.

Sziasztok! :)
Nem sokon múlt, hogy elfelejtsek ma jönni, de szerencsére eszembe jutott. Ugyanis nagy kár lett volna, amikor a második Larrys one shotom első részét hoztam nektek!
Fogalmam sincs, hogy a címből mire következtettetek, remélem, elnyeri a tetszéseteket a történet, habár ebben a részben még nem nagyon derül ki semmi, majd a következőben. E/3. személyben még sosem írtam, és meglepően élveztem, ez változás az eddig tőlem olvasottakhoz képest. Ó, és van egy apróbb "hiba" benne, mert Liamnél azt írtam, hogy nemrég szakított a párjával, ugyanis ez a rész akkor készült, amikor külön mentek Danielle-lel és nem volt együtt Sophiával. Ezt nézzétek el :) Egyébként ez a legrövidebb rész, szóval ennél csak hosszabbak lesznek.
És igen, nem csütörtökön jelentkezem, hanem ma, mert nem biztos, hogy menne holnap vagy pénteken, mert sok órám lesz, szóval jövőhéten is akkor jövök, amikor tudok. Talán akkor majd ki tudok jelölni egy napot, amikor mindig frissítek.
Köszönöm a pipákat, a visszajelzéseket most se felejtsétek el <3
Nos, azt hiszem, mindent elmondtam, kellemes olvasást! :)xx

1. rész

Ez a nap is csak egy volt a sok közül, amikor mind az 5 srác ugyanazt csinálta, mint mindig: készülődtek a következő feladatukra.
Anglia leghíresebb fiúbandája igencsak elfoglalt, szinte mindennap sietniük kell valahova, van, hogy egy nap több helyre is szólítja őket a kötelesség. Hiába a sok utálkozó, a One Direction töretlenül a világ legfelkapottabb fiúbandája, alig van olyan ember, aki ne ismerné őket. A fiatalok közül nincs is, az idősebbek pedig gyermekeiktől hallhattak róluk, mint a fiatal szívek elrablójáról. Legalábbis a tinik szemszögéből nézve. Akárhogy is van, szinte mindenki hallott már az 5 fiúról.
De ez a nap más volt, mint a többi, bár ezt egyelőre még egyikük sem tudta. Sőt, senki sem. Senkinek nem volt fogalma róla, hogy mi fog ma elkezdődni.
- Gyerünk már! Nem igaz, hogy mindig késésben vagyunk valaki miatt! – türelmetlenkedett a közös házuk ajtaja előtt Liam. Talán ő lenne az, aki ötük közül a legfelelősségteljesebb, de ezt nem lehet teljességgel kijelenteni, ugyanis előfordult már ennek az ellenkezője is.
- Akkor mondd meg Louis-nak, hogy legközelebb eszébe se jusson elvenni a kajámat! – durcázott be az egyetlen szőke tag, Niall. Bár nem ő a legfiatalabb, mégis sokan, akik nincsenek tisztában a srácok életkorával, azt hiszik, ő az. Igaz, ami igaz, néha tényleg olyan tud lenni.
- Ha nem veszem el, még mindig a konyhában lennél, és nem itt, indulásra készen! – védte meg magát Louis, aki annak ellenére, hogy a legidősebb, egyáltalán nem úgy viselkedik, legalábbis nem sok példa van erre. De természetesen, ha komoly dolgokról van szó, ő is fel tudja fogni, hogy akkor viccnek helye nincs.
- Annyira gyerekesek vagytok! – rótta meg Niallt és Louis-t lépcsőről lefelé jövet a ténylegesen legfiatalabb köztük, vagyis Harry. – Inkább segíthettetek volna Zaynt elrángatni a tükör elől – szúrta oda, mire Liam felkapta a fejét.
- Sikerült? – tudakolta türelmetlenül. Nem sok választotta el őket attól, hogy elkéssenek, és ezt szerette volna elkerülni.
- Elszedtem tőle a hajzseléjét, szóval mindjárt felbukkan – húzódott mosolyra a göndör arca. Dicsérte magát gondolatban ezért a tettéért. Valaki más viszont nem.
- Harry, azonnal add vissza! – robogott le az emeletről az emlegetett. – Köszönöm, és remélem, ez nem fordul többet elő! – nézett mérgesen Zayn, miközben elvette tőle a zselét, de persze ezt ő sem gondolta véresen komolyan. Csak szerette volna, ha normálisan megcsinálhatja a haját, ami igen sokat jelentett számára.
- Legalább ideértél végre – szűrte le a lényeget Liam. – Induljunk, mert Paultól kapni fogunk! – figyelmeztette a többieket a következményekre, majd az ajtót nagy lendülettel nyitotta ki, és zárta be.
Hát, nagyjából így festett egy hétköznap reggeli készülődés a One Directionnél. Nem valami egyszerű 5 felnőtt srácot rávenni, hogy nem tehetnek azt, amit akarnak. És ezt ők is pontosan tudják, ezért inkább csak ilyen apróbb csínyeket követnek el egymás vagy mások ellen, komolyabbat soha nem tennének, hiszen imádják azt, amit csinálnak: az éneklést. Ez a közös bennük, amiért bármit megtennének.
És való igaz, sok mindent áldoztak fel, vagy sok mindenről mondtak le a zenélésért. Zayn és Louis párkapcsolatban él, de egyikük sem tud annyi időt a kedvesével tölteni, mint amennyit szeretnének vagy megérdemelnének a barátnőik. Liam nemrég szakított a párjával pontosan azért, mert nem volt egymásra idejük. Niall vár az igazira, így neki csak az okozhat problémát, hogy nincs, akivel eltölthetné azt a kevés szabadidejét. Harry szintén szabad, bár több kapcsolata is volt, amióta híres lett, de ezek közül egy volt komolyabb, a többi csak pár hétig, esetleg hónapig tartott. Azt viszont még magának sem igazán merte bevallani, hogy van valaki, aki elrabolta a szívét. Már gyanította ugyan, de nem akarta elhinni, hiszen az a személy fiú.
- Azt hittem, már sosem értek ide! – fogadta a srácokat Paul a fotózás épülete előtt, majd gyorsan terelte is őket kifelé az autóból, amivel jöttek.
Louis szállt ki utoljára, de mikor lépett volna ki a járműből, hirtelen elakadt a levegője, úgy érezte, megfullad, így vissza is esett az ülésbe.
- Lou, jól vagy? – fordult vissza Harry, aki észrevette egyedüliként, hogy valami baj lehet barátjával. – Minden rendben? – kérdezgette aggódva, szemeiben félelemmel. Nem hiába, ugyanis Louis volt az a személy, akinél Harry szíve volt, pedig még csak nem is tudott róla a másik. Legalábbis Harry szerint.
- Igen, semmi gond – hárított azonnal az idősebbik, hiszen amilyen gyorsan jött ez a valami, olyan gyorsan is múlt el. Ismét volt levegője. – Menjünk – terelte a témát, meg hát igencsak elmaradtak miatta a többiektől, nem szerette volna, ha leszúrják őt és Harryt, így siettek is a rájuk váró fotózásra.
Annak is megvolt az oka, miért fél Louis attól, hogy Harryvel kettesben legyen. Olyan közeli kapcsolatba kerültek régen, hogy sokan azt hitték, több van köztük, mint barátság. Ez egy ideig nem zavarta őket, kizárták mások véleményét a saját kis világukból, és így minden tökéletes volt kettejüknek. Aztán Louis – Harrynek köszönhetően – szert tett egy barátnőre, akit nagyon szeretett és szeret a mai napig, ezért már igencsak idegesítették a Larryről szóló pletykák. Innentől pedig a köztük lévő mély barátság – vagy egyfajta szerelem, senki nem tudja, még ők maguk sem – szinte megszűnt létezni. Azóta Louis tart attól, ha nyilvánosan kettesben van Harryvel, nehogy többet gondoljanak bele a rajongók. Köztük is akadnak olyanok, akik viszont annak örülnének, ha Louis és Harry együtt lenne. Igen különös ez, de ha megnézzük, mondjuk, az X-factoros videó naplókat, lehet látni, hogy mintha tényleg szerelem lenne köztük. Ezt viszont egyik fél sem mondta és mondaná ki nyilvánosan. Hogy is tehetnék, ha még önmaguknak sem tudják? Sőt, azt sem tudják, mi ez köztük.
- Üljünk be valahová enni! Például a Nando’s-ba – simogatta meg üres hasát az örökké éhes ír szőkeség, ahogy kedvenc éttermét említette a munkájuk befejeztével.
- Muszáj már megint oda? – vágott fájdalmas arcot Harry, de csak azért, hogy piszkálhassa bandatársát, hiszen neki is megfelelt az a hely.
- Igen, nincs apelláta! – jelentette ki határozottan Niall, majd amint beszálltak mindannyian az autóba, amivel jöttek, be is diktálta a sofőrjüknek az étterem címét.
Pár perces út után megérkeztek, Niall pedig a lehető leggyorsabban lépett be a Nando’s-ba, ahol azonnal keresett egy szabad, félreeső asztalt. A maradék 4 fiú valamivel lassabban követte a szőkét, de a legjobban ismét Louis volt lemaradva.
- Jól vagy? – lépett vissza hozzá Liam, mire Lou csak bólogatott. Pedig nem volt jól.